Mintha kicserélődött volna a világ, megváltozott minden. Nem ott folytattuk, ahol abbahagytuk, hanem egy csodás új kapcsolat bontakozott ki közöttünk, mely a mai napig tart.
Ismét randizni kezdtünk, Tibor - barnaszemű - akkor már dolgozó mérnökként járt velem, a hat évvel fiatalabb kis egyetemistával. Barátaim, évfolyamtársaim közé csodásan beilleszkedett, illetve kialakítottuk a saját külön kis körünket is. Boldogok lettünk. Csak úgy, első - pontosabban - második pillanattól. Februárban behívták katonának, fél évig volt oda, és karácsonykor már meg is tartottuk az eljegyzést.
"A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyjd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... bármikor becsaphat a villám.” / Ha eljön Joe Black /
És becsapott ...
1971.12.24.